1. A számítógép:

Mi is az a számítógép?
Működik, használjuk (vagy szeretnénk használni), csodáljuk, hogy mikre képes, és kíváncsiak vagyunk, hogy mitől működik és hogyan képes minderre.

A számítógép tulajdonképpen egy fogalom, ami több, különálló, különböző feladatok végrehajtásáért felelős eszközt foglal magába.

Azokat az eszközöket, amikből a számítógép felépül, hardvernek nevezzük.
A hardver az angol hardware kifejezésből vette át a magyar nyelv, annak fonetikus formáját használjuk.
A hardvereket feladatuktól függően különböztetjük meg.

Fő hardverek:

• Alaplap
• Processzor
• Memória
• Videokártya
• Hangkártya
• Merevlemez (vincseszter)
• Tápegység
• DVD író
• Blu-Ray író
• Floppy meghajtó

A hardverek a számítógépházban kapnak helyet. A számítógépház maga az, amit látunk az egész számítógépből, és ha ránézünk, akkor azzal azonosítjuk a számítógépet.
A számítógépház formája, színe, dizájnja és mérete különböző lehet. A méretét szabványok határozzák meg, melyek az alaplap méretéhez (szabványához) igazodnak.

A számítógépház elején, azaz az előlapján találjuk meg a bekapcsoló és az újraindító gombot.
A dizájntól függhet ezeknek a gomboknak az elhelyezkedése és a színe, sőt előfordul, hogy egyes típusoknál lehagyják az újraindító gombot, de ez a mai, modern házakon már nagyon ritka.
Az újraindító vagy más néven reset (ejtsd: reszet) gombot sokszor elrejtik a házon, melyet egy tű segítségével egy kis lyukon keresztül tudunk benyomni.
Az esetek túlnyomó részében a bekapcsoló gomb a legnagyobb gomb, míg az újraindító gomb a legkisebb.
Amennyiben a gyártó, egy ház típusnál úgy dönt, hogy a gombokat egyforma méretűre készíti el akkor a következő jelet kell keresni a bekapcsoláshoz:

Ez a bekapcsolás/kikapcsolás jele, melyet szinte minden elektronikai eszközön, vagy annak távirányítóján megtalálunk. Ha ezt a jelet megtaláljuk a számítógépházon lévő gombon, vagy az alatt/felett, akkor az lesz a bekapcsoló gomb és a másik lesz az újraindító gomb.
Az újraindító gomb alá vagy fölé néha odaírják a „reset” szócskát, mely szintén segít a beazonosításba.

Az előlapon található általában két darab LED. Az egyik zölden világít, a másik pirosan villog.
A zöld LED azt jelzi, hogy a számítógép be van kapcsolva, míg a piros LED azt jelzi, hogy mikor dolgozik a számítógép. Minél intenzívebben villog a piros LED, annál intenzívebb munkát végez a számítógép.
Előfordul, hogy a ház dizájnja miatt pl. csak egy LED található az előlapon, ami kék színű.
Ilyenkor a folyamatos kék fény azt jelzi, hogy be van kapcsolva a számítógép, és amikor villog ez a fény, akkor pedig dolgozik.

A CD/DVD/Blu-Ray író és a Floppy meghajtó nyílása, melyen keresztül az adathordozók behelyezhetőek, szintén a számítógépház előlapján keresztül érhetőek el.
Ezen eszközökön szintén található egy LED, mely szintén a munkavégzés intenzitását jelzik, továbbá egy gomb is található rajtuk, mely az adathordozó kiadását végzi.
Ezek az eszközök a számítógépháztól különálló egységek, ezért ne tévesszük össze gombjaikat és LED-jeiket a számítógépházéval. Tehát amikor be akarjuk kapcsolni a számítógépet, akkor ne ezen eszközök gombjait nyomogassuk!
 

Az számítógépház elején találhatjuk még az „előlapi panel”-t, melyen általában a fülhallgató, a mikrofon és egy-két USB aljzatot találunk. A csatlakozók típusa és azok száma termékenként változó lehet.
Az előlapi panel régebbi számítógépek esetén még nem megtalálhatóak.
Az előlapi panelen lévő csatlakozók megkönnyítik a dolgunkat, mert nem kell állandóan a számítógép mögé bemászni, ha használni szeretnénk a fülhallgatónkat, mikrofonunkat, vagy egy USB-s eszközt.
Az előlapi panel lehet a számítógép alján, közepén és tetején is elhelyezve. Lehet szabadon hozzáférhető, de sokszor kis ajtócska mögé rejtik. Általában, ha az előlap aljára szerelik az előlapi panelt, akkor alkalmazzák az ajtós megoldást.

A számítógépház oldalát oldallapnak hívják. Régebbi házak esetén előfordul, hogy a két oldallap teljesen egybe van öntve és együtt lehet levenni csak őket. A mai modern számítógépházaknál külön lapokból állnak és külön szedhető le a jobb és a baloldal.
A baloldali oldallap leszerelésével férünk hozzá a hardverekhez, ezen keresztül tudjuk betenni vagy kivenni az eszközöket.
Vannak úgynevezett fordított házak, melyek esetében jobboldalról férünk hozzá az eszközökhöz.
Ezek a típusú házak ritkák.

A számítógépház hátulját hátlapnak hívjuk.
Itt találjuk meg a hardverek csatlakozóit, mint pl. az alaplap, tápegység, hangkártya, videokártya, stb.
Itt tudjuk a számítógépre rádugni a monitort, hangfalat, mikrofont, internetet, nyomtatót, stb.
Egy üres ház esetében természetesen ezen csatlakozók nem találhatóak meg, csak a kivezetések helye!

A számítógépházon szellőzőnyílások és ventilátor helyek találhatóak.
Némely házba, gyárilag szerelnek ventilátorokat.
Nagyon fontos, hogy számítógépházunk jól szellőző legyen!
Ugyanis a hardverek működés közben melegednek és a keletkező hőnek távoznia kell és a friss, hűs levegőnek pedig be kell jutni a házba.
Ezért fontos, hogy a számítógépet ne tegyük fűtőtest mellé, ne pakoljuk körbe, ne szorítsuk be szűk helyekre!
A hardverek túlhevülése csökkenti az élettartamukat és meghibásodásukat okozhatja!

Fontos, hogy legalább félévente egyszer portalanítsuk a számítógépet sűrített levegős spray segítségével. Ugyanis a por rontja a hardverek hűtésének hűtőképességét és a ventilátorok forgását is akadályozhatja!

2. Perifériák:

A perifériák olyan eszközök, melyeket a számítógéphez csatlakoztathatunk, de nem képezik szerves részét annak.
Ilyen pl. az egér, billentyűzet, monitor, nyomtató, lapolvasó (szkenner), külső adattárolók, stb.

Legfontosabb mindközül az egér, a billentyűzet és a monitor!
Ezek nélkül ugyanis nem tudnánk dolgozni a számítógéppel.

- Egér:
Az egér segítségével tudunk „kattintani” dolgokra a számítógépen. Ikonokra, gombokra, könyvtárakra, fájlokra, stb.
Ennek segítségével tudjuk irányítani a számítógépet, kezelni a programokat.

Az egérnek több típusa van.
Csatlakoztathatóság és mozgásérzékelője alapján lehet őket csoportosítani.

Csatlakoztathatóság szerint:

vezetékes:
Az egér orrából egy kábel jön ki, melyet a számítógép hátuljába, a vezeték végén található dugó színének és formájának megfelelő csatlakozóba kell dugni.
A vezeték segítségével kap áramot az eszköz, és ezen keresztül kommunikál a számítógéppel.
Ennek hátránya, hogy a vezeték korlátozza a mozgásterünket és útban lehet.

vezeték nélküli:
Az egeret nem köti semmilyen kábel, szabadon mozoghatunk vele kb. 10m-en belül.
Egy eszközt kapunk hozzá, melyet a számítógép hátulján lévő, az eszköz csatlakozójának megfelelő alakú és méretű aljzatába kell dugni.
Ez az eszköz a rádió-adóvevő egysége az egérnek, melynek segítségével kommunikál a számítógéppel.
Az egér áramellátását elemmel vagy akkumulátorral lehet megoldani.

Érzékelő típusa szerint:

golyós:
Ilyen egeret ma már nem kapni, de a háztartásokban, régi számítógépeknél még találkozhatunk velük. Lényege, hogy az egér aljában egy golyó található, mely az egér mozgatása közben forog, és a golyó forgása alapján tudja megállapítani a számítógép, hogy merre mozgatom az egeret.
Hátránya, hogy a golyó sok piszkot összeszed, amivel eltömíti az egeret és az érzéketlenné válik.

LED-es:
Az egér aljában egy piros LED lámpa található, mely megvilágítja a felületet, amin az egeret használjuk. A visszaverődő fény alapján tudja megállapítani a számítógép, hogy hogyan mozgatom az egeret.
Ez a fajta egér a legelterjedtebb és legolcsóbb.

lézeres:
A lézeres egér ugyanazon az elven működik, mint a LED-es egér, csak itt lézer dióda helyettesíti a LED lámpát. Ennek köszönhetően sokkal precízebb és érzékenyebb az egér. Hátránya, hogy viszonylag drága.

A mai egerek általában két gombosak, mindkettőnek különböző a funkciója.
A két gomb között egy „görgő” található, ami egy körbe forgatható (görgethető) kerék.
A régebbi egerek esetében a görgő még nem található meg és ezek az egerek általában három gombosak, de ilyet ma már nem lehet venni.
A bal egérgomb segítségével tudunk rákattintani dolgokra, ezzel tudjuk a programokat elindítani, megnyitni, megfogni. Ennek a gombnak a segítségével adjuk ki a parancsokat!

A jobb egérgomb segítségével egy kis menüt tudunk megnyitni. A menü tartalma attól függ, hogy mire kattintottunk rá.

Az egérgörgőt felfelé (magamtól el) vagy lefelé (magam felé) tudom görgetni. Ennek fő funkciója a lapozás, oldalgörgetés, melynek lényege, hogy felfelé vagy lefelé tudom görgetni a szöveges dokumentumokat, weblapokat, stb. melyek tartalma nem fért ki a képernyőre.
De pl. fotószerkesztő vagy nézegető programban nagyító ként is funkcionálhat.

Vannak speciális egerek, melyek több gombbal is rendelkeznek.
A plusz gombok száma és funkciója termékenként változó.
Ilyen plusz funkciók lehetnek pl. a hangerőszabályzás, az előző vagy következő zeneszám indítása, lejátszás elindítása vagy megállítása, stb.

A „kattintás” az, amikor megnyomom az egér egyik gombját.
A gomb lenyomásakor egy kattanó hangot lehet hallani, ezért használjuk ezt a kifejezést.

- Billentyűzet:

A billentyűzet segítségével tudunk gépelni, de irányíthatjuk vele a számítógépet is.
Segítségével akár teljesen kiváltható az egér, de a kényelmes, gyors használat érdekében az egér használata elengedhetetlen.

A billentyűzetnek szintén több fajtája van.
Csoportosítható csatlakoztathatóság és funkcionalitás alapján. Csatlakoztathatóság szerint szintén létezik vezetékes és vezeték nélküli változatban. Ezek lényege ugyan az, mint az egér esetében leírtak.

Funkcionalitás szerint létezik alap billentyűzet mely tartalmazza a legszükségesebb billentyűket.
Létezik multimédiás billentyűzet, mely az alap billentyűkön kívül tartalmaz olyan gombokat, melyek kényelmesebbé teheti a filmnézést és zenehallgatást. Ilyen billentyűk pl. a lejátszás, szünet, leállítás, előző, következő dal/film, a média lejátszó indítása, hangerő szabályzás.
Van internetes billentyűzet, mely olyan plusz gombokat tartalmaz mely kényelmesebbé teheti az internet használatát. Ilyen pl. az internetböngésző indítása, e-mail kliens indítása, kezdőoldal betöltése, stb.
De találkozhatunk olyan billentyűzetekkel is, melyeken mindezen gombok megtalálhatóak.
Léteznek úgynevezett gamer (ejtsd: gémer) billentyűzetek, melyeken olyan segédgombok is megtalálhatóak, melyek a számítógépes játékoknál lehetnek segítségünkre.

Ahány nyelv annyi billentyűzet!
Minden nyelvnek megvan a maga ÁBÉCÉ-je és írásjelei, ezért a billentyűzeteket is ennek megfelelően gyártják.
Pl. az angol billentyűzeten nem találunk ékezetes betűket, vagy egy kínai billentyűzetet, ha megnézünk, kínai írásjelekkel lesz tele. Ezért ha billentyűzetet vásárol, mindenképpen nézze meg, hogy magyar-e!

Ugyanez vonatkozik laptop vásárlás esetére is, ugyanis a laptop (notebook) beépített billentyűzettel rendelkezik és itthon is árusítanak angol billentyűzettel rendelkező laptopokat!

- Monitor:

A monitor egy olyan eszköz, mely a számítógép tartalmát vizuálisan megjeleníti számunkra.
A monitornak több fajtája van, melyet technológiai szempontból és méret alapján különböztetünk meg.

Technológiai szerint:

CRT, vagy más néven képcsöves monitor:

Ezeket a típusú monitorokat már újonnan nem lehet vásárolni, nem gyártják őket.
Ugyan azon az elven működnek, mint a régi TV-k, azaz elektroncső segítségével hozzák létre a képet. Hátrányuk, hogy nagyok, sok helyet foglalnak, sok áramot fogyasztanak, rongálják a szemet és sugároznak.

LCD monitor:

Ma ez a legelterjedtebb monitor típus.
Ezek az úgynevezett lapos monitorok, melyek folyadékkristály segítségével hozzák létre a képet. Az LCD monitorokon belül is több típus létezik, melyek között a képalkotáshoz felhasznált panel a különbség, illetve a háttér megvilágítás.
A háttér megvilágítás esetén az alap modellek a hideg katódcsöves megvilágítást alkalmazzák, míg a komolyabb monitorok már LED háttérvilágítást használnak.
Az LCD monitorok előnye a kis helyigény, alacsony fogyasztás.

A monitorok képátlóját colban adják meg. 17”, 19”, 20”, 22”, 24”, stb.
Ezekkel a méretekkel találkozhatunk a leggyakrabban.
1 col az 2,54cm. Tehát egy 17”-os monitor képátlója 43,18cm.

A monitorokon szintén találunk egy LED lámpát, mely alap esetben zöld vagy narancssárga színnel világíthat. A zöld fényű LED azt jelenti, hogy a monitor és a számítógép is be van kapcsolva, ha narancssárgán világít a lámpácska, akkor csak a monitor van bekapcsolva, a számítógép nincs.
A LED-ek színét a gyártók variálhatják.
Előfordulhat, hogy a zöld helyett kék színt használnak, de az is megeshet, hogy csak kék színt használnak. Ebben az esetben, ha a kék lámpa folyamatosan ég az azt jelenti, hogy a monitor és a számítógép is be van kapcsolva, és ha villog a kék LED, akkor csak a monitor van bekapcsolva.
Természetesen, ha a LED lámpa nem ég egyáltalán, akkor a monitor ki van kapcsolva.

A monitoroknál is igaz az, hogy a legnagyobb gomb a bekapcsoló, de itt is előfordulhat, hogy az egyedi dizájn miatt azonos méretű és formájú, mint a többi gomb.
Ilyenkor mindig keressük meg azt a gombot, amire rá vagy ál van írva a következő jel:

Ezt a jelent már a számítógépháznál megismerhettük, ez a ki/bekapcsolás szabványos jele.

A monitor hátulján különböző csatlakozók vannak. Ezek a videó jelkábel csatlakozói. A kábelt bele kell dugni abba a csatlakozóba, amelybe formája és mérete szerint beleillik, majd a kábel másik végét a számítógép hátulján lévő ugyan olyan csatlakozóba kell dugni, mint amilyenbe a monitoron is dugtuk.

Ezzel át is vettük a legalapvetőbb tudnivalókat!
A következő írásokban bővebben megismerkedhetünk a számítógépes világgal és megismerhetik, hogy mit takarnak azon elnevezések, melyekkel ebben az írásban is találkoztak, de bővebben nem lettek kifejtve.

Készítette:
Sikó Gábor

A cikk megtalálható még a következő oldalon: katt!